Na nem baj, kemény fából faragtak engem is, rajtam nem fogsz ki, mondtam a pucér, pultra fektetett madárnak, és néhány, tetszőleges ponton megejtett ujjazás után - minek következtében az ujjaim is ugyanazt a hőfokot kezdték felvenni, mint az Állat teste - komolyan nekiálltam feldarabolni a Dögöt. A combokkal kezdtem, hiszen az volt a legkézenfekvőbb, hogy egy amolyan Vénusz-torzót faragjak először is, a combokat megsüssem, a törzzsel pedig ráérek majd később foglalkozni. De ő nem engedte el a lábait. Élet-halál harcot vívtam a Libával, hogy a két combjától megszabadítsam, a kés szinte biztos, hogy kicsorbult bele, de végül csak sikerült. A két levágott részt diadalmasan lemostam, egy tányérra tettem. Pihegtem egy keveset, elszívtam egy cigarettát, és kinyitottam a bort. Oké, megy ez, csak nem olyan egyszerűen, mint gondoltam, talán kicsit tovább fog tartani. Jöjjön a mell. A mell. Ó, a libamell. Kezdjük ott, hogy ha tudnék főzni, valószínűleg már találkoztam volna nem-bontott baromfival - legalább csirkével ha mással nem.
Gőzölés után 24 óráig hagyjuk a tepsiben állni, csak másnap pakoljuk ki. Mielőtt a kész befőttek, savanyúságok a kamra polcaira kerülnének, állítsuk az üvegeket fejjel lefelé úgy 10 percre. Ezzel megadjuk a végső löketet a télnek. Ezek után más dolgunk sincs, csak gyönyörködni a kamra látványában, és jellemóriásnak lenni, hogy ne bontsuk fel az üvegeket mindjárt a jövő héten. Fűszeres-pityókás sárgabarack lekvár Hozzávalók: 3 kg sárgabarack 60 dkg cukor 2 egész rúd fahéj 6 dkg friss gyömbér 1 rúd vanília 1 teáskanál szegfűszeg 1 dl rum Fél citrom héja és leve Egy narancs citrom héja és leve 1 csomag zseléfix © A sárgabarackot megmossuk, meghámozzuk és kimagozzuk. Egy nagyobb edénybe tesszük a gyümölcsöt, hozzáadjuk a cukrot, a citrom- és narancslevet, valamint a reszelt citrom- és narancshéjat. A fűszereket és az apró kockára vágott gyömbért egy gézbe csomagolva beledobjuk a lekvárba, és 15-20 percig főzzük. Hozzáadjuk a zseléfixet, a rumot és további 5 percig főzzük. A fűszeres gézcsomagot kihalásszuk.
Sarka Kata szexi dekoltázst villantott: friss fotójára kommentáradat indult Megnőtt a munkaerő-kereslet: ezeken a szakterületeken van a legnagyobb szükség a munkavállalókra Cristiano Ronaldo párja dögös, combvillantós estélyibe bújt Cannes-ban: mindenkit ámulatba ejtett 6 módszer, ami visszér ellen beválik: megelőzhető velük a lábdagadás és az értágulás is
Egyesével meghámoztam a körtéket. Darabolás előtt levágtam a szár részt, majd félbe, negyedbe vágtam. A szár, illetve a magház részt kivágtam. A kimagozott negyedeket az áztatólébe tettem. Előkészítettem a befőttes üvegeket. Az áztatóléből kivéve enyhén leráztam a körtéket és az üvegekbe tettem azokat. Amennyire lehetett szorosan. A már langyos felöntőlével feltöltöttem az üveget és a fahéj darabokból is tettem beléjük. Érdemes az üveg nyakáig önteni a felöntőlevet, hogy minden körte el legyen lepve. Érdemes kicsit hagyni, hogy a légbuborékok kijöjjenek. Majd alaposan rázárni a kupakot. Kerestem egy akkora edényt, amibe belefér az 5 befőttes üveg. Félig öntöttem vízzel és elkezdtem melegíteni. Mikor már langyosodott a víz, beletettem a lezárt befőttes üvegeket. Nem feltétlenül baj, ha ellepi a víz az üvegeket, legalább látszik, ha valamelyik kupak ereszt. Addig melegítettem, amíg az edényben lévő víz éppen hogy forrni kezdett. Levettem minimumra a lángot és egy-két percig még főztem. Ezen a ponton elzártam a lángot.
Próbáltam már mézzel, cukorszirup főzéssel, de a fent leírt módon végzek leghamarabb, és finom a végeredmény. Most is így készült a körtebefőtt. A körtéket megmostam, az érettebb szemeket gyümölcsöstálra tettem, hogy frissen fogyasszuk el 18 befőttesüveget a szokásos befőzős-módon elmosogattam. Nagyságrendileg ennyi üveg kell 10 kg körtének, és a befőzőfazékba is ennyi fér egyszerre a 720 ml-es üvegből. 5-6 szem körtét négybe vágtam, kivágtam a magházukat, meghámoztam őket. Hogy ne barnuljanak meg, rögtön egy vízzel telt edénybe tettem őket. Nagyon sokan citromos, citromsavas vízbe teszik, de nekem a tiszta víz is bevált. A Nagymamáim még meg is kénezték a körtét, hogy megőrizzék szép világos színüket, de én nem látom ennek szükségességét, és nem is tudom, hogyan csinálták. Mindenesetre így, hogy egy üvegre valót tisztítok meg, nem szokott megbarnulni. Amint a nagyságrendileg 45 dkg körte készen áll, az üveg aljára szórok két evőkanál cukrot - ez 5 dkg -, elrendezem az üvegekben a körtenegyedeket.
A körtéket üvegekbe rendeztem, a gyümölcs tetejére egy jó késhegynyi citromsavat szórtam, majd a bugyogó, forró szirupot rászedtem a tetejére késhegynyi szalicilt szórtam a tetejére és rákerült az üvegtető és mentek a száraz dunsztba. Most szépek, fehérek... és majd meglátjuk mi lesz velük. :))
Mindig, mindent alaposan mossunk meg, és távolítsuk el a sérült részeket, az izgő-mozgó albérlővel gazdagodott darabokat pedig sajnálkozás nélkül dobjuk ki. A nem kellően tiszta üvegben is könnyen megromolhat a télire szánt nyári íz. Újabb tévhit eloszlatás: laboratóriumi sterilizálásra azért nincs szükség. Viszont alaposan mossuk ki tiszta, forró vízzel, fordítsuk le és hagyjuk lecsepegni, nem szabad szárazra törölni. Ha lehet, ne főzzünk be egyszerre több tíz kilót. Egyrészt ipari mennyiségben otthon nem tudnak a gyümölcsök igazán jól átfőni, másrészt a hosszú főzési időtől elvesznek az értékes vitaminok, ráadásul oda a gyümölcsök szép élénk színe is. Elég, ha pár üveggel készül egyszerre mindenből. Ha mégis nagyobb adag főzésére gondolunk, akkor adjunk az alapanyaghoz egy kis citromsavat, így nem barnul meg. A lekvárfőzéshez használjunk magasabb falú edényt – abból nem tud kifutni a lekvár, másfelől a víz is gyorsabban elpárolog a gyümölcsökből. Folyamatosan kevergessük, egyrészt, hogy le ne égjen, másfelől, hogy jól összekeveredjen benne a cukor vagy más édesítőszer.
(rossz képzavar) Hazafelé vettem egy üveg vörösbort, mert kellett az egyik recepthez, aztán odahaza előkotortam a hűtőből a Monsztert. Hááát, ez valóban monstre egy dög. Na nem baj, nem lehet akkora kunszt, elvégre ez csak egy liba. Hogy is mondta a Zember? Csak tépjem le a két combját, és már jók vagyunk. Isten a tanúm, megpróbáltam. A problémák ott kezdődtek, hogy a Rémnek egyes részei még mindig meg voltak fagyva, ergo nehezebben egyáltalán nem engedtek a feszegetésnek - bár hozzátenném, ha kiolvadt állapotban próbálom meg letépni a combját, akkor sem ment volna, puhány vagyok, vagy nem is lehet "csak úgy letépni", (Hmm, lehet, hogy nem szó szerint kellett volna értelmezni ezt a dolgot..? )- ez van. Oké, várjunk egy keveset. Amikor már kezdett levet ereszteni a két alátett zacskóra, gondoltam, újrakezdem, és rásegítek egy kis nyiszatolással. A kés jó éles volt ugyan, de rá kellett jönnöm, hogy a liba anatómiájának semelyik általam ismert lényéhez nincs köze: akármerre próbáltam megtalálni a gyenge pontokat, ízületeket, csak annyit értem el vele, hogy újabb és újabb furcsa csontokba, inakba, fagyott húsdarabokba és érthetetlenül kemény alkatrészekbe ütköztem.