A biológiai szülőkkel való hasonlóságot genetikai tényezők, az örökbefogadó szülőkkel való hasonlóságot környezeti hatások eredményének tekintik. Kérdés, hogy a személyiség fejlődése mennyiben az öröklött tényezők és mennyiben a környezeti hatások függvénye? Az elmúlt évszázadok során a kutatók hol az egyik, hol a másik tényező szerepét hangsúlyozták: A filozófus John Locke szerint az emberi elme születésekor "tiszta lap" (tabula rasa), amelyre tapasztalatok révén kerülnek "lenyomatok", amelyek révén válik az ember azzá, aki. A környezet meghatározó szerepét hangsúlyozta a pszichológiában a behaviorismus is. [1] A fejlődés biológiailag való meghatározottságát vallotta Jean-Baptiste Lamarc, Charles Darwin evolúciós elmélete, valamint a pszichológián belül többek között a pszichoanalizis. Az öröklés és környezet [ szerkesztés] Ma már a múlté az "öröklés és környezet" szélsőséges szembeállítása. Egyetértés alakult ki arról, hogy mind a biológiai adottságok, mind a környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak a fejlődésben.
A fejlődést befolyásoló tényezők ismerete elengedhetetlen, ahol mindenekelőtt a veleszületett képességek és a környezeti hatások dinamikus kölcsönhatásáról van szó. A genetikus program megvalósulását a fejlődést veszélyeztető, vagy elősegítő tényezők befolyásolják. A fejlődést veszélyeztető genetikai hatások közül ki kell emelni a kromoszóma rendellenességet, génhibát, a családban előforduló értelmi, érzékszervi, mozgásszervi fogyatékosságot, ismert veleszületett betegséget, fejlődési rendellenességet, vagy anyagcserezavart, rokonházasságot és a szülő pszichiátriai betegségét. A gének által egy növekedési mintázat, és neuroendokrin szabályozás öröklődik, az utódokban genetikai hasonlóság jön létre, ami azonban nem jelent egyúttal genetikai azonosságot is. A gyermekben a szülőhöz való hasonlóság (de nem azonosság) figyelhető meg testméretekben, testarányokban, arcvonásokban, a növekedés és fejlődés ütemében. Ez egy adottság, ami a környezettel kölcsönhatásban áll. Ezt a kölcsönhatást úgy is szemléltethetjük, hogy a szerkezet (szervezet, az organikus forma) meghatározza a funkciót (az életfolyamatokat), ugyanakkor a funkciónak alakító, változtató hatása van a szerkezetre (szervezetre).
Összefoglaló A pedagógia tárgya, feladata, felosztása, tudományközi kapcsolatai 1. A neveléstudomány tárgya, az elmélet és a gyakorlat kapcsolata 2. A pedagógia felosztása 3. A pedagógia tudományközi kapcsolatai, segéd- és határtudományai A nevelés fogalma, tartalmi jegyei. A nevelés folyamata 1. A nevelés fogalmának változása – történelmi visszatekintés 2. A nevelés fogalma, tartalmi jegyei 3. A nevelés folyamata Eszmény, cél, feladat a neveléshez 1. Acél és célkitűzés funkciója a nevelőmunkában 2. A nevelési cél eredete – történeti visszatekintés 3. Eszmény, cél, valóság a nevelésben 4. Érték, értékorientáció a nevelésben 5. A szükségletek rendszere 6. A nevelés feladatrendszere A nevelés szükségessége és lehetősége 1. A probléma történeti áttekintése 2. A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklődés, környezet, nevelés 3. A nevelés lehetősége, a nevelhetőség kérdése: öröklődés – környezet – nevelés viszonya 4. A nevelés korlátai, ezek forrása, megnyilvánulása A nevelés mint a társadalmi beilleszkedés elősegítője l. Társadalom és kultúra 2.
Adottság és környezet viszonyában összefüggés van az életkor és a fejlettség, illetve azok változása között. Ez az összefüggés legjobban gyermek- és ifjúsági korban jelentkezik, nemcsak a növekedésben, hanem az érésében és fejlődésben bekövetkező változásokban is. A fejlődés az adottság és a környezet kölcsönhatására épül. Ebben a folyamatban a környezet befolyása játssza a meghatározó szerepet. Hiába vannak tehát jó adottságai az egyénnek, ha a környezeti hatások nem érvényesülnek az elvárt, lehetséges hatásfokkal, akkor az egyén kedvező adottságait a környezeti hatások nem képesek mozgósítani. A gyenge ingerek hatástalanok, a túl erős ingerek károsító hatásúak, ezért az inger (edzés) erősségének a mindenkori fejlettségi szinthez kell igazodnia. Felidézhetjük az űrkutatásban felismert tünethatárolta terhelhetőség fogalmát is, amely szerint, ha egy szervezetet alul terhelünk, akkor vagy egyáltalán nem érünk el eredményt, vagy kihasználatlan lehetőségeket szalasztunk el. Amennyiben pedig túlterheljük a szervezetet, akkor jóvátehetetlen, irreverzibilis (visszafordíthatatlan, maradandó) károsodásokat hozunk létre.
Öröklés: az a folyamat, mely során az utódok az elődökhöz hasonló tulajdonságokkal, adottságokkal jönnek a világra. Az egyén pszichikus fejlődését az öröklés és a környezet hatásai együttesen determinálják (határozzák meg). Az öröklés a pszichikus fejlődés indító oka, a környezet pedig a kibontakozás feltételeit biztosítja. Életkori sajátosságok: Minden fejlődési szakaszban mutatkoznak olyan lelki jelenségek, melyek az előző szakaszban csak csírájukban voltak meg. Az egyedi fejlődésben, fejlődési lemaradásokkal, zavarokkal és rendellenes fejlődéssel is találkozhatunk. A fejlődésbe a speciális lélektani törvényszerűségek is érvényesülnek az általános törvények mellett.
tétel Határozza meg a személyiség fogalmát, valamint a személyiség fejlődését befolyásoló tényezőket! Mutassa be az öröklött tulajdonságok, környezeti hatások személyiségfejlődésében betöltött szerepét! Ismertesse az érés, a tanulás, és a nevelés kölcsönhatását! Mutassa be az emberi szükségletek és motívumok rendszerét! A személyiség fogalma: A személyiség olyan tényezők, -különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze-, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, meghatározza a viselkedését és gondolkodását. A személyiség folyamatosan alakul. Az egyén tudatosan is képes másoktól különállóként megélni önmagát. Ez az identitás (önazonosítás) jelensége. A személyiség fejlődését befolyásoló tényezők: öröklés, környezeti hatások, kölcsönhatások: A személyiségfejlődés olyan, a születéstől a halálig tartó folyamat, melynek során az egyén megtanul különböző közösségben élni, és közben tudatára ébred saját erejének és korlátainak, vagyis megismeri önmagát.
A személyt formáló környezeti hatások kétféle környezetből erednek: Társadalmi környezet: milyen kultúrába, társadalmi rétegbe született a személy Társas környezet: azon személyközi kapcsolatoknak a rendszere, amelyek élete során körülveszik a személyt. A személy fejlődése csak a teljes társas-társadalmi közeg figyelembevételével érthető meg. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A lélektan története|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven).. (Hozzáférés: 2019. november 9. ) Források [ szerkesztés] Franz J. Mönks, Alphons M. P. Knoers: Fejlődéslélektan. Urbis Bp. 2004. Ford. : Kathiné Gasparik Katalin. ISBN 9639291684 Charles S. Carver, Michael F. Scheier: Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó. 2006. ISBN 9789633897096 További információk [ szerkesztés] [1] [[Kategória:Szociálpszichológia]] [[Kategória:Személyiségpszichológia]]
Kozma Béla: Pedagógia I-II. (Comenius Bt., 2001) - A pedagógia alapjai/ Neveléselméleti alapismeretek Lektor Kiadó: Comenius Bt. Kiadás helye: Pécs Kiadás éve: 2001 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 360 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: Megjegyzés: Tankönyvi szám: COM-00101. Néhány fekete-fehér ábrával illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom I. kötet A pedagógia tárgya, feladata, felosztása, tudományközi kapcsolatai 5 A neveléstudomány tárgya, az elmélet és a gyakorlat kapcsolata 6 A pedagógia felosztása 10 A pedagógia tudományközi kapcsolatai, segéd- és háttértudományai 11 A nevelés fogalma, tartalmi jegyei.
A motiváció