A verbális és a nem verbális kommunikáció Verbális kommunikáció A természetes emberi nyelven megvalósult közlés Nem verbális kommunikáció/Nonverbális kommunikáció A viselkedés szabályozásához szükséges nem nyelvi jelek összessége, vagyis a testbeszéd. A verbális és nem verbális kommunikáció közös jellemzői Mindkettő közlésfolyamat, kommunikáció A nyelv- és a testbeszéd is jelrendszert alkot A gesztusoknak is van értelmezhető jelentésük A testbeszéd sem izolált gesztusokból, hanem gesztuscsoportokból, "mondatokból" áll.
A kommunikáció mint a nyelvtudományok egyik ága az ötvenes évektől önállósodott. Ma a kommunikációelmélet sok helyen önálló tárgyként tanulható. A kommunikáció fogalma A kommunikáció – magyarul közlésfolyamat – egy információ mozgásba lendítése, két fél közötti szándékos és kölcsönös felhasználása. Ezzel szemben az információ egyirányú, nem kölcsönös. A közlekedési jelzőtáblák például csak információt nyújtanak. Ezzel szemben egy egyetemi előadást inkább kommunikációnak foghatunk fel, hiszen a hallgatók viselkedése (figyelés, jegyzetelés, alvás vagy nevetgélés) mind visszajelzésnek minősül. A kommunikáció lehet verbális (pl. beszélgetés, előadás, levélírás) és nonverbális (mimika, gesztusok, füttyjelek, ábra). A kommunikáció tényezői Az alábbi rendszert Roman Jakobson nyelvész dolgozta ki. Kommunikációs ábrájának előnye, hogy nemcsak a nyelvi, hanem bármiféle kommunikációra alkalmazható. A kommunikációnak az alábbi tényezőit állapítja meg: ADÓ-VEVŐ: egy párbeszéd során az adó és a vevő cserélgetik helyüket, de mindegyik pillanatban mindketten adók is, vevők is, hiszen míg egyikük beszél, a másik valamilyen módon (pl.
A metanyelvi funkció esetében a nyelv segítségével a nyelvről teszünk megállapításokat, xgy ide tartozik minden nyelvtankönyv, nyelvtanóra, de olyan egyszerű hétköznapi kérdések is, pl. hogy mit jelent ez a szó? Poétikai (esztétikai): ez a funkció a szépirodalomban érvényesül leginkább, de egy pohárköszöntő, egy templomi prédikáció is tartalmazhat erre a funkcióra utaló jegyeket. A poétikai funkció fontos és gyakori összetevői a szóképek és az alakzatok, illetve minden olyan eszköz, ami a nyelvi szépség és választékosság irányába mutat.
- verbális: nyelvi jelrendszer - nem verbális jelek (mimika, testtartás, tekintet, gesztusnyelv, távolságtartás) Csatorna: a közvetítő közeg; az üzenet ezen keresztül jut el a feladótól a címzettig. Közös valóság (Mind a két félnek ismernie kell, hogy megértsék egymást.
Bizonyíték erre a sokféle nyelv létezése. A table, Tisch, mesa, mensa stb. hangsorok mind az asztalt jelölik. (A hangutánzó szavak viszont ikonok! ) Mik a kommunikáció tényezői? Azaz: mi kell ahhoz, hogy létrejöjjön? Az üzenet az adó tól (nevezhetjük jeladónak, közlőnek, beszélőnek, írónak stb., attól függően, hogy hogyan adja át az üzenetet) a kód segítségével a csatorná n keresztül jut el a címzett hez (befogadó, jelvevő, hallgató, olvasó stb. ), aki dekódol ja azt. Az üzenet lehet egy irodalmi mű mondanivalója, de lehet egy egyszavas mondat jelentése is. (Nem csak nyelvi kódrendszerrel "megfogalmazott" üzenetek léteznek. Például, amikor a parkban sétáló kutya megjelöli a fákat, az üzenet valami olyasmi, hogy "itt jártam, ez az én területem". A későbbiekben azonban a példák a nyelvi kommunikációra vonatkoznak. ) A nyelvi kód egy hagyományokon alapuló, közösségileg elfogadott szabályrendszer. Tehát egy közösség (pl. a több millió, magyarul beszélő ember) minden tagja tisztában van az adott jelrendszer jeleivel.
Mutassa be ennek a k�zl�sfolyamatnak a t�nyez�it a jakobsoni modell alapj�n! (5 pont) A kommunik�ci�s helyzet / p�lda: P�ter elmes�li Marinak monol�g form�j�ban a m�lt heti ejt�erny�s ugr�s�t. P�ter �s Mari egym�ssal k�zvetlen kapcsolatban besz�lgetnek, ennek a besz�lget�snek r�sze a p�ld�ban szerepl� monol�g. A kommunik�ci� t�nyez�i P�lda Mondatokat adunk meg, amelyekben egy-egy nyelvi funkci� er�teljesebben �rv�nyes�l, mint a t�bbi. Az a feladata, hogy megadja a mondatokra jellemz� (Jakobson-f�le) nyelvi funkci�t. (6 pont) Az ap�t a monasztikus szerzetesrendek kolostorainak el�lj�r�ja, a szerzetesk�z�ss�g vezet�je. "Most ez a hit... n�ma k�ts�g, | S min�l messzebb haladok, | Ann�l m�lyebb a s�t�ts�g; | Vissza nem fordulhatok. " (Arany J�nos: A lejt�n) Az ilyen t�pus� k�rd� mondatokn�l nem megfelel� az ereszked� besz�ddallam, a v�g�n emelked� �s az utols� sz�tagn�l hirtelen es� a dallammenet. Jaj nekem! De r�g l�ttalak titeket, mi van veletek? Gyorsan szedd �ssze a szemetet! A mondat bet�jele Legfontosabb nyelvi funkci�ja a) b) c) d) e) f) Az al�bbiakban az �llati �s az ember kommunik�ci�t hasonl�tjuk �ssze.
Jellemző rá a felszólító mód. : Egyél! Igyál! Gyere már! Poetikai, esztétikai: a gyönyörködtetés a célja. Művészi megformáltságú. ßà A művészetben használják. : -bármilyen irodalmi mű- Értelmező, metanyelvi: magát a nyelvet értelmezzük, a nyelvről beszélünk. Például mikor nem értünk valamit, és rákérdezünk egy szó jelentésére. : Hogy is mondjam? Mit jelent az, hogy…? Hogy értetted azt, hogy…? Kapcsolatteremtő: a kommunikáció elkezdésekor használjuk. Például köszönünk, megszólítunk. : Szia. Jó napot. Szólni szeretnék. Kapcsolatfenntartó: a kapcsolatot igyekszik megerősíteni, az érdeklődést fenntartani. : Figyelsz? Érted, amit mondok? Szép időnk van, ugye? Kapcsolatzáró: a kapcsolat lezárása, elbúcsúzás. : Viszlont látásra. Még látjuk egymást. Akkor holnap…