Ezzel lezárult a magyar történelem csaknem ötszáz éves szakasza, Habsburg-korszaka is. ( MTVA Sajtóarchívum, Origó)
Ezt megakadályozandó amikor az uralkodó újra megpróbálkozott a visszatéréssel, a budapesti törvényhozás 1921. november 6-án kimondta az "Ausztriai Ház" trónfosztását. S hogy elkerüljenek bármiféle újabb incidenst, IV. Károlyt családjával együtt Madeira szigetére internálták, ahol a szintén száz éve kitört korabeli világjárvány, a spanyolnátha végzett vele 1922. április 1-jén.
A tavaszi látogatás kudarcából okulva, másodjára már jóval nagyobb körültekintéssel igyekeztek megszervezni Károly visszatérését, amit váratlan katonai akciónak terveztek, nyomásgyakorlás céljából. Másodszor is vissza kívánta szerezni a trónt A svájci száműzetésben élő, lemondott uralkodó 1921. október 20-án feleségével és szűkebb kíséretével együtt repülőgépen érkezett a Vas, valamint Győr-Sopron-Moson vármegye határán fekvő Dénesfa melletti Cziráky-birtokra. Innen vonattal Budapestre indultak. A királyi pár Magyarországra érkezésének hírére elsőként Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy Sopronban állomásozó csendőrzászlóalja esküdött fel IV. Károly hűségére, és menet közben több katonai helyőrség és polgári vezetők is hűségesküt tettek. Károly és Zita úton Budapest felé. A királyi pár vagonja előtt Ostenburg-Moravek Gyula őrnagy (akit Károly ezredessé léptetett elő) áll egy csendőr társaságában Forrás: MEK OSZK Károly közben számított az erősen legitimista arisztokrácia, továbbá a katolikus klérus felső körei, valamint néhány karlista főtiszt támogatására.
Éppen száz éve, 1921 húsvétján próbálkozott hatalmának restaurálásával IV. Károly, aki 1918 novemberéig volt Magyarország utolsó uralkodója. Bár 1918. november 13-án még nyilatkozatban jelentette ki, hogy visszavonul az államügyek vitelétől, az elkövetkezendő viharos időszak láttán meggondolta magát. A Károlyi Mihály vezette kormány ugyanis három nappal később kikiáltotta a népköztársaságot, amit 1919 márciusában a tanácsköztársaság követett, majd jött Horthy és a visszarendeződés. Ebben a zavaros helyzetben IV. Károly először 1921. március 27. és április 5. között, majd később október 20. és 31. között is Magyarországra utazott, hogy megkísérelje trónja visszaszerzését. IV. Károly a győri vasútállomáson a második visszatérési kísérlet idején 1921. október 21-én Fotó: Wikipédia A húsvéti próbálkozás már a harmadik alkalom volt, amikor svájci száműzetéséből haza próbált jutni, de az előző két esetben lelepleződött. Pedig a király mindent megtett, hogy személyazonosságát elfedje: először Kovács, másodjára Miskei álnéven jött, festett bajusszal és hajjal.
Amíg a vár magyar kézen volt, az ország védelmét is biztosítottnak lehetett tekinteni. Csakhogy Belgrád 1521-ben elesett, az oszmán had pedig ettől kezdve kénye-kedve szerint bóklászhatott az ország területén. Nézzünk rá a térképre. …a török arra fordul, amerre akar Nyugatra a Dráva és a Száva mentén innen nyílik az út Horvát- és Stájerország felé. Északra a Dunát követve nyitva a kapu Buda, Bécs, a Felvidék irányába. A Tisza bejárat az északi bányavárosokhoz, de keletre is kiváló elágazás nyílik Erdélybe a Maros és a Körösök völgyén keresztül. Nándorfehérvár eleste után tehát a magyar védelmi stratégiát át kellett alakítani. A nyugati utat a horvát-szlavón bán zárta le, mint ahogy tette Frangepán és Batthyány 1526 nyarán. A Dunát a királyi sereg védte, Lajos el is indult Budáról és lassan haladt délnek. A Tisza pedig az erdélyi vajda felelőssége volt, ezért találjuk Szapolyait Szeged környékén a tragédia előtti napokban. Nem hagyhatta őrhelyét Magyarul tehát arról van szó, a magyar haderőt egészen az utolsó pillanatig külön-külön kellett tartani.
Károly az eckartsaui nyilatkozatával Magyarországon lemondott uralkodói jogairól. Magyarországon 1918. november 16-án kikiáltották a "független és önálló népköztársaságot", amelyet 1919. március 21-én a 133 napig létező Tanácsköztársaság követett. IV. Károly koronázási eskütétele a Mátyás-templom előtt, 1916 december 30-án Forrás: Wikimedia Commons A Kommün leverését követően az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920. február 27-én elfogadta az 1920. I. törvénycikket " az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről ". Ez hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit és az államfői teendők ideiglenes ellátására bevezette a kormányzó intézményét. A tisztségre 1920. március 1-jén Horthy Miklós altengernagyot, a Monarchia hadiflottájának utolsó parancsnokát és a Nemzeti Hadsereg fővezérét választották meg: létrejött a király nélküli királyság. Miután november 12-én Ausztriában, november 14-én Csehszlovákiában, november 16-án pedig Magyarországon is kikiáltották a köztársaságot, IV.
Hortyt kívánták sarokba szorítani, hogy a kormányzó kénytelen legyen hozzájárulni a legitim király hatalmának elismeréséhez. A fegyveres ellenállás azonban – vesztére – meg sem fordult a fejében. Pedig sem a nyugati hatalmak, sem pedig a kisantant nem támogattak egy magyarországi Habsburg-restaurációt. Örökös száműzetésre ítélték Október 23-án a tragikomikus budaörsi "csatában" a Gömbös Gyula által vezetett reguláris hadsereg és egyetemista önkéntesek szétszórták a királypárti egységeket. Károlyt másnap királynak kijáró külsőségek között, de lényegében fogolyként Tihanyba vitték. Mivel trónigényéről még ekkor sem mondott le, átadták az antant képviselőinek. Ők a távoli Madeira szigetére szállították és örökös száműzetésre ítélték. Itt halt meg 1922. április 1-jén, a katolikus egyház 2004-ben avatta boldoggá. Károly még mint trónörökös 1916-ban, a frontra utazóban Forrás: Fortepan A Nemzetgyűlés 1921. november 6-án, az 1921. XLVII. törvénycikkben 1707 és 1849 után harmadszor is kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.
1922. �prilis 1. | IV. K�roly magyar kir�ly hal�la Madeir�n Szerz�: Tarj�n M. Tam�s 34 esztend�s kor�ban, 1922. �prilis 1-j�n halt meg Madeira sziget�n spanyoln�th�ban Magyarorsz�g utols� kir�lya, IV. K�roly. K�roly apja Ferenc Ferdin�nd k�s�bbi tr�n�r�k�s �ccse, Ferenc J�zsef cs�sz�r unoka�ccse volt, �gy igen messzire �llt a tr�nt�l, ez�rt nyilv�nos iskol�ban, a b�csi benc�sekn�l v�gezhette k�z�pfok� tanulm�nyait, majd Pr�g�ban jogot, �llamtudom�nyt �s k�zgazdas�got tanult. Tr�nra ker�l�s�ben sz�mos k�r�lm�ny k�zrej�tszott: Ferenc J�zsef fia, Rudolf f�herceg m�g 1889-ben �ngyilkoss�got k�vetett el, ezt�n K�roly nagyb�tyja, Ferenc Ferdin�nd lett az �r�k�s, aki Chotek Zs�fi�val k�t�tt rangon aluli h�zass�ga miatt nem adhatta gyermekeinek tr�nj�t, �gy az k�s�bb K�rolyra sz�llhatott. Ferenc Ferdin�nd r�ad�sul 1914. j�nius 28-�n Szarajev�ban mer�nylet �ldozata lett – k�zvetve ezzel az esem�nnyel robbant ki az els� vil�gh�bor� – �gy maga K�roly lett a tr�n�r�k�s. Ferenc J�zsef 1916 november�ben bek�vetkez� hal�l�val 29 �vesen l�phetett a tr�nra, december 30-�n koron�zt�k meg feles�g�vel, Bourbon-P�rmai Zit�val egy�tt.
Szapolyai János volt utolsó nemzeti, vagyis magyar származású királyunk, 1526. november 11-én helyezték fejére a Szent Koronát. Ha igazán pontosak akarunk lenni, fiát, János Zsigmondot is megkoronázták még csecsemőként, ám a tényleges királyi hatalmat ő soha nem gyakorolta, még gyermekkorában lemondatták. János király, az áruló No, de Szapolyai János. Már uralkodása alatt sokan azzal vádolták, és az utókor, de még napjaink köztudatában is élénken él: János a legaljasabb hazaárulás útján jutott trónra. Történt ugyanis, hogy állítólag szánt szándékkal lekéste a mohácsi csatát, jelentős hadaival tétlenül "nézte" Szeged magasságában történelmünk legnagyobb tragédiáját. Sőt, az ő emberei gyilkolták meg a menekülő Lajos királyt. Logikus elmélet. Szapolyai Mohács előtt az ország egyik leggazdagabb embere volt, erdélyi vajdaként jókora, harcedzett katonasággal rendelkezett. Apja köznemesi sorból küzdötte fel magát, és ő maga is meglehetősen ambiciózus volt egy ilyen terv véghezvitelére, ráadásul sokat nyert vele.
Szapolyai, a bűnbak Mégis, akkor mire a pletyka? Az összeomlás feldolgozásához az utókornak nyilván bűnbakra volt szüksége, amihez adta magát a vajda személye, hisz közvetve ő volt II. Lajos halálának "haszonélvezője". Szapolyai bűnössége egész korán, már a kortárs "bulvárban" megjelent és népszerűvé vált Szerémi György: Magyarország romlásáról címet viselő, a korban bestsellerré váló művében. Meglovagolta persze és a lehető legszélesebb körben terjesztette János király hazaárulását a korabeli "Habsburg propaganda" is az ellenkirály, I. Ferdinánd érdekében. Jó munkát végeztek, még ma is sokan árulóként tekintenek az utolsó magyar királyra, egy olyan férfira, aki egész életét és minden erejét az ország védelmének, a török elleni harcnak szentelte. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.