Fotó: Michailidis A 459 szavazattal, 147 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásukban az EP-képviselők az Európai Unió Alapjogi Chartájában, az Európai Unióról szóló szerződésekben és az unió belső piacáról szóló jogszabályokban rögzített jogok egyértelmű megsértéseként írták le a magyar gyermekvédelmi törvényt. Kijelentették: a törvény "egy újabb szándékos és előre kitervelt lépés az alapvető jogok fokozatos leépítése felé", miközben az államilag támogatott LMBT-ellenesség és a félretájékoztatási kampányok a magyar kormány politikai cenzúrájának eszközeivé váltak. Az emberi jogok ilyen megsértése egy szélesebb körű politikai terv részét képezi, amelynek célja a demokrácia és a jogállamiság lebontása a médiaszabadsággal együtt. Ezt az uniós értékek rendszerszintű megsértésének kell tekinteni – húzták alá. Véleményük szerint az uniós jog megsértése folyamatának legutóbbi állomásai között szerepel például az Alaptörvény 2020. decemberi módosítása is, amelyben rögzítették, hogy "az anya nő, az apa pedig férfi", szerepel továbbá a transznemű és interszexuális emberek nemének jogi elismerésének tiltása.
Az Európai Parlamentbe (EP) a 2019-es európai választásokon összesen 24 magyar nemzetiségű politikus jutott be: 21 Magyarországról, 2 Romániából és 1 Hollandiából. 15 képviselő az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), 6 a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, 2 az Újítsuk meg Európát frakciójában ül, 1 képviselő független.
Willy Brandt 03M083 0032 2 28 45821 0032 2 28 49821 Deli Andor 12E258 0032 2 28 45360 0032 2 28 49360 Deutsch Tamás 12E134 0032 2 28 45156 0032 2 28 49156 Dobrev Klára Alelnök Bizottság: Tag Foglalkoztatási és Szociális Bizottság Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 10G130 0032 2 28 45121 0032 2 28 49121 Donáth Anna Júlia 03M081 0032 2 28 45788 Fax: 0032 2 28 49788 Gál Kinga 12E116 0032 2 28 45599 0032 2 28 49599 Gyöngyösi Márton National party: Jobbik Bizottság: Külügyi Bizottság Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság Bât.
A képviselők jogait és kötelességeit két csoportba lehet sorolni. Ezekről, valamint jogállásuk és javadalmazásuk egyéb szabályairól az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény rendelkezik. Az első csoportba az Országgyűlés feladataival, működésével kapcsolatos jogok, illetve kötelezettségek tartoznak. Ilyen például a plenáris üléseken való részvétel, a felszólalási- vagy beszédjog, amelynek alapja a képviselői szólásszabadság, a törvénykezdeményezési, indítványtételi jog, a szavazáshoz való jog, a parlamenti tisztségek viselésének joga, a bizottságokban való részvétel joga, a képviselőcsoport alakításának joga, illetve a tájékoztatáshoz való jog. A második csoportba azok a jogok és kötelezettségek tartoznak, amelyek a zavartalan parlamenti munka előfeltételeit biztosítják. E körbe sorolható a mentelmi jog, az összeférhetetlenségi szabályok, és a különböző javadalmazáshoz való jogok. A képviselő alapvető joga és egyben kötelessége is, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak működését.
– Index, 2014. április 30.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tagjai 1.
A negyedik helyen szereplő Ara-Kovács Attila is örülhetett a végén, és az Indexnek azt mondta, utazik Brüsszelbe. Momentum - 2 mandátum Dr. Cseh Katalin Donáth Anna A Momentum két női listavezetőt kommunikált, de csak a legoptimistább forgatókönyvükben szerepelt, hogy két mandátumot el is nyernek. Várhatóan mindkét képviselő utazik. MSZP-Párbeszéd - 1 mandátum??? Itt azért kérdőjeles a dolog, mert jogi szempontból Tóth Bertalan pártelnök-listavezető nyerte a mandátumot, de ő jelezte, hogy nem kívánja felvenni. Nem kapja meg azonban automatikusan Ujhelyi István. Először Szanyi Tibor, majd Tóth is jelezte, hogy erről a héten az MSZP választmánya dönt. Jobbik - 1 mandátum Gyöngyösi Márton? A Jobbik frakcióvezetője várhatóan lemond a magyar parlamenti mandátumáról, és repül Brüsszelbe. De kérdés, hogy a Jobbik összeomlása után hogyan alakulnak a belső viszonyok. A héten dönt a Jobbik a mandátum sorsáról.
Az Európai Parlament 705 képviselőt számlál, akiket a kibővített Unió 27 tagállamában választottak meg. A képviselőket 1979 óta közvetlen és általános választójog alapján választják meg, ötéves időtartamra. EP-képviselő keresése országonként image/svg+xml Írország Málta Belgium Luxemburg Portugália Svédország Bulgária Ciprus Ausztria Csehország Dánia Magyarország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Németország Finnország Lettország Litvánia Románia Hollandia Olaszország Görögország Franciaország Spanyolország EP-képviselő keresése Keresés 705 képviselő Lista megjelenítése A képviselőkről Minden ország maga határoz a választás formájáról, de biztosítania kell a nemek egyenlőségét és a szavazás titkosságát. Az uniós választások az arányos képviselet alapján zajlanak. A szavazáshoz megkívánt életkor betöltött 18 év, kivéve Ausztriát, ahol ez 16 év. A képviselői helyeket az egyes tagállamok lakosságának száma alapján osztják el. Az EP-képviselők kevéssel több mint harmada nő. A képviselők politikai – és nem nemzeti – hovatartozásuk szerint csoportokat alkotnak.
A momentumos Cseh Katalin az ipari (ITRE), párttársa, Donáth Anna az állampolgársági és bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottság (LIBE) tagja lesz. Ujhelyi István szocialista képviselő a közlekedési bizottságban (TRAN) folytatja a munkát, míg a jobbikos Gyöngyösi Mártont a külügyi (AFET) bizottságba választották be. A szakbizottságok vezető posztjairól jövő héten határoznak majd.
Munkáját független képviselőként folytatja tovább, aki megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában már nem vehet részt és képviselőcsoporthoz sem csatlakozhat. A képviselői jogok többségével minden képviselő önállóan is élhet (törvényjavaslatot nyújthat be, interpellálhat, felszólalhat a vitában), de vannak olyan jogok, amelyeket több képviselő csak együttesen gyakorolhat. Legalább öt képviselő (országos önálló pártlistáról történő mandátumszerzés esetén három) kell a frakcióalapításhoz. A házszabályi rendelkezések legalább öt független képviselőhöz kötik a napirend módosításának vagy a minimális időkeret megállapításának kezdeményezését. Az indítvány vitájának lezárását írásban legalább öt képviselő javasolhatja. Gyakori "küszöbszám" még a képviselők egyötöde. Legalább ilyen arány szükséges a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, valamint vizsgálóbizottság létrehozásának, képviselő által benyújtott kivételességi javaslat támogatásához, rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívásának, illetve politikai vita kezdeményezéséhez.