A cég tulajdonosa a törökországi Maarif Alapítvány. Yasin Parildar szakmai közösségi profilja szerint ennek az alapítványnak a Magyarországért felelős igazgatója 2019 júliusa óta. Az alapítványt a 2016-os kudarcba fulladt Edrogan elleni katonai puccs után hozta létre a török kormány. A puccsot Erdogan szerint egykori szövetségese, Fetuallah Gülen hitszónok tervelte ki ellene, és azok a katonák hajtották végre, akik egykor Gülen iskoláiban tanultak. Korábban ugyanis a török kormány sok pénzt költött arra, hogy világszerte iskolákat alapítson. Ezeket még Erdogan szövetségeseként Gülen hozta létre, aki Venezuelától Indonéziáig majdnem minden országban üzemeltetett iskolákat, kollégiumokat, sőt egyetemeket is. A Maarif Alapítványnak láthatóan célja a Gülenhez köthető iskolákat megszerezze. Három éve, a puccs előtt, összesen 688 ilyen iskola volt a világ 113 országában. Ezek egy részét már sikerült megszereznie a Maarifnak. Idán januárban például még a Magyar Távirati Iroda is beszámolt arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök az Imran Hán pakisztáni miniszterelnökkel tartott közös ankarai sajtótájékoztatóján örömtelinek nevezte, hogy a Gülen-hálózat által működtetett helyi iskolákat Iszlámábád csütörtökön átadta a török Maarif Alapítvány kezelésébe, amely Ankara nevében bonyolítja le külföldön a török oktatási programokat.
Ebbe illeszkedik a szeptemberben bejegyzett, sok hírportálon nagy port felverő két tanítási nyelvű Maarif Általános Iskola és Gimnázium is. Az iskola alapító okirata szerint jövőre kezdi meg működését a ferencvárosi Harsányi János Szakközépiskola egykori épületében. A dokumentum szerint az intézmény fenntartója a Maarif Hungary Nonprofit Kft. lesz, amely a török állam által bejegyzett Maarif Alapítvány tulajdonában áll. A Maarif Alapítványt 2016-ban hozta létre a török állam, nem sokkal a július 15-i katonai puccskísérlet előtt. Az alapítvány működtette iskolahálózat célja az volt, hogy a puha befolyásolás (soft power) eszközeivel párhuzamos rendszert hozzon létre a kormány részéről államcsínnyel vádolt Fethullah Gülen vallástudós szervezete által nemzetközi szinten működtetett iskolákkal szemben, mondta a Demokratának Egeresi Zoltán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója. A hitszónok Recep Tayyip Erdogan török elnök szövetségese volt egészen 2013-ig, amikor is egy belpolitikai vita miatt elváltak útjaik, aminek következtében a török kormány első számú ellenségévé vált.
– Ha valakinek például nem magyarországi diplomája van, akkor honosíttatnia kell azt – magyarázza az eljárást az igazgatónő. A Magyar Nemzet mindenesetre elindította a "keresést" az interneten a szavainak ellenőrzésére. Ebből az derült ki, hogy a Maarif iskolák ellen megfogalmazott vádak valóban félrevezetők, de legalábbis ellenőrizhetetlenek. Albániában például tényleg letartóztattak egy Emine Alushi nevű tanárt, amiért pozitívan nyilatkozott diákjainak az Iszlám Államról. Csakhogy a híradások szerint az eset valóban nem az akkor még nem is létező Maarif iskolában történt, hanem az albániai muszlim közösség által fenntartott intézményben. A grúziai és afganisztáni vádak hitelessége is erősen vitatható. Forrásuk feltehetően egyedül egy Advocates of Silenced Turkey (Elhallgattatott Törökország Szószólója) nevű portál jelentése, amely egy New Jersey-i központú nonprofit szervezetként írja le magát. A névtelenül működő honlap célja a 2016-os törökországi puccskísérlet utáni jogsértések feltárása.
Persze ettől lehetnek elégedetlen hangok. Gülenisták nyomában? Magyarországon a puccskísérlet után az Orchidea iskola kapcsán merült fel a török gyanú, hogy gülenistákhoz köthető, ám a hatósági vizsgálatok nem tártak fel aggályokat, az intézmény máig zavartalanul működik. Yasin Parildar kérdésünkre nem ismeri el, hogy céljuk a gülenisták befolyásának visszaszorítása lenne. Azzal viszont egyetért, hogy ha az oktatással nem törődik az állam, akkor oda más szereplők nyomulhatnak be, ami veszélyekkel járhat. Emlékeztet rá, hogy az alapítványukat már a puccskísérlet előtt egy hónappal létrehozták, előkészületei pedig még régebbre nyúlnak vissza. Elmondása szerint céljuk egyszerűen a rendkívül fontos oktatás fejlesztése és biztosítása mindenkinek, szó szerint az egész világon. Úgy tűnik, a sajtóban megjelent cikkek nem tépázták meg túlzottan az iskola hírnevét, az igazgatónő elmondása alapján folyamatos és nagy az érdeklődés. Az előkészületek már javában folynak, a tantermek lényegében készen állnak.
Fotó: MTI Óra a Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolában Az igazgatónő az ellenzéki sajtóorgánumokban megjelent feltételezéseket cáfolva kiemelte, hogy nem lesz kötelező a Korán oktatása, a tanulók a jogszabálynak megfelelően választhatnak az etika, illetve a hit- és erkölcstan tantárgy tanulása között. Kérdésünkre, miszerint milyen narratívában képzelik el azon történelmi momentumok oktatását, amelyek merőben ellentétes módon élnek a török és a magyar nép emlékezetében, mint például a 150 éves török hódoltság, leszögezte, hogy az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve a magyar jogszabályoknak megfelelően készült, ezért a történelemoktatás is a Nemzeti alaptantervet veszi alapul, és az ott található tananyagtartalmat foglalja magában.