A mű címe a vers idejét és helyét határozza meg. A költemény sóhajtással kezdődik, majd megszemélyesítéssel folytatódik. A második strófában a már más alkotóktól ismert negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti némaságát, hangtalan csendjét (pl. : Berzsenyi: A közelítő tél). Az első három szakaszban a téli természet jellegzetes vonásai jelennek meg (üres halászkunyhó, hallgatag csárdák, uralkodnak a szelek, stb. ), a következő egységben azonban már az emberi színhelyek felé fordul a figyelem. Míg a 2-6. versszakban meghatározott képek, helyek, szereplők tárulnak a szemünk elé, a hetedik strófában a vers általánosba megy át. Az utolsó versszakban megjelenő betyárt Petőfivel is azonosíthatjuk, hiszen - akárcsak a költő - kívül helyezi magát a fennálló törvényeken. A vers zárlatában a lemenő napot az országából elűzött királyhoz hasonlítja. A versforma eléggé bonyolult; a nyolc ütemhangsúlyos verssor szótagszáma a következőképpen alakul: 6-12-12-6-6-12-12-6. A félrímek különböző szótagszámú sorokat kötnek össze: - x a x a - x b x b
El�sz�r a kihalt �let jeleit vessz�k �szre, majd egy tany�ban eleven �letre bukkanunk. Eg�sz k�zel is jutunk hozz�, megfi�gyelhetj�k egy ny�ri vizek ut�n b�slakod�, bozontos tin� b�g�s�t. Itt meg is �ll a k�pmozg�s. Val�s�gos nagys�gban �s id�ben l�that�juk tal�n az eg�sz t�li puszta egyetlen pontosan megfigyelhet�, em�beri tev�kenys�g�t: a b�res pip�ra gy�jt. A k�nosan r�szletezett m��velet kit�n�en szeml�lteti az �lmos lass�s�ggal halad� id�t. A k�p �jra t�volodik, �s ezzel visszaker�l�nk a konkr�tumb�l az �ltal�noss�g szf�r�j�ba is. Nem egyetlen cs�rd�t l�tunk, hanem �l�tal�ban kapunk h�rt a hallgat� cs�rd�kr�l, amelyek csapl�rral �s csapl�rn�val szint�n t�li �lmukat alussz�k. Ennek a szakasznak utols� sor�ban van a vers els�, mozgalmass�got �rz�keltet� ig�je (�s�p�rt�k"), ennek hat�s�ra a k�vetkez� szakaszban egy pillanat alatt megmozdul a tabl�, �s egy f�ktelen, romantikus k�pekben megeleven�tett viharnak lehet�nk tan�i. A vihar csak alkonyatkor csillapodik le, ezzel beker�l a versbe az eddig sz�m�t�son k�v�l hagyott id�.
Kedvenc�k, Pet�fi b�rhov� vezethetn� �ket. � tudja ezt, �s �ppen ez�rt viszi el �ket saj�t haz�j�ba, ha teheti. Nem a hegy helyett v�lasztja a s�ks�got, hanem a divatos vadromantika k�pzelt cs�csai helyett a lapos val�s�got, a sz�p helyett az igazat, mint ahogyan ezt Aranynak �rta meg a csorg� ny�llal alv� Toldir�l elm�lkedve, amikor v�g�l is az igazs�gban l�v� sz�pben tal�lja meg saj�t eszt�tik�ja alapt�tel�t. Ez az eszt�tika az alf�ldi t�jversekben val�sul meg tal�n legt�k�letesebben. �ppen a deklar�ci�s sz�nd�k hi�nya miatt itt �rthetj�k meg legjobban, hogyan k�t�dik a k�lt� sz�l�f�ldh�z, haz�hoz, n�p�hez, k�z�l�k kapott �s v�lasztott szeretteihez, t�bbnyire �szrev�tle�n�l, p�tosz n�lk�l, de megv�ltoztathatatlanul. Nagyon nagy versek e k�lt�i program egyes darabjai, nem v�letlen, hogy a legels� al� �rja el�sz�r saj�t v�lasztott, halhatatlan nev�t, mint ahogy az sem: leg�k�nyesebb �zl�s�, olykor fanyalg� �rt�kel�i ezekben a versekben so�ha- sem tal�lnak kivetnival�t. Ennek a diad�mnak tal�n legszebb �k�k�ve A puszta t�len.