chevron_right Bérleti, szerzői és más jog átengedésekor ezekre figyeljen! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt // dr. Juhász Péter, HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. 2017. 01. 25., 06:09 Frissítve: 2017. 24., 19:37 Nem mindig tételes szabályokból, hanem inkább az áfatörvény logikájából vezethető le, hogy ellenérték fejében történő jogátengedések esetén hogyan kell kezelni az áfát, a teljesítés helyét, időpontját. Bár az áfatörvény a szolgáltatás fogalmát a lehető legtágabban határozza meg (tudniillik minden olyan ügylet, amely egyébként nem minősül termék értékesítésének), az említett jogszabály 13. § (2) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az ellenérték fejében történő jogátengedések is ebbe a kategóriába sorolandók, tehát az áfatörvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősülnek. Jogátengedés alatt nem csak az egyes jogszabályokban nevesített jogok (például: használati jog, vagyoni értékű jog stb. )
átruházását kell érteni, mivel az áfatörvény nem utal mögöttes jogforrásra a fenti rendelkezése kapcsán. Ebből pedig az következik, hogy ha gazdasági értelmemben valamely jog átengedésre kerül, és ezzel kapcsolatban a felek ellenértéket kötöttek ki, akkor az áfa-kötelezettséget eredményez. Jogátengedésként adóztatható továbbá az is, ha az adóalany nem magát a jogot, hanem valamely jog, tevékenység gyakorlásának lehetőségét engedi át ellenérték fejében, vagy valamely szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget (például: a közüzemi hálózatokra való csatlakoztatással kapcsolatban beszedett díjak, fejlesztési hozzájárulások). OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, miért fontos megkülönböztetni, hogy az ellenértéket a jog átengedése vagy a használata fejében szedik, továbbá, hogy mi alapján kell meghatározni a teljesítés helyét és időpontját! A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Az értékesítés hónapjától a figyelési időszak hátralevő hónapjáig terjedő időszakra időarányosan számított előzetesen felszámított adó 688 egység. Osszuk meg időarányosan az előzetesen felszámított adót a beszerzés hónapjától az értékesítést megelőző hónapig, valamint az értékesítés hónapjától a figyelési időszak hátralevő hónapjáig terjedő időszakra. A beszerzés hónapjától az értékesítést megelőző hónapig eltelt 75 hónap alapján erre az időszakra 312 egység előzetesen felszámított adó jut, ezáltal a másik időszakra a korábban már kiszámolt 688 egység. Ha a 312 egységet megszorozzuk a beszerzés évében érvényes levonási hányaddal, akkor 218 egységet kapunk, amely a beszerzés hónapjától az értékesítést megelőző hónapig terjedő időszakhoz kapcsolódik, a különbözetként jelentkező 94 egység pedig ezen időszakhoz kapcsolódó nem levont adó. Tehát a beszerzés évében nem levont 300 egységből fennmaradó 206 egység a másik időszakhoz kapcsolódik. A kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységhez használt tárgyi eszköz figyelési időszakon belüli adólevonásra jogosító értékesítésekor az Áfa-tv.
Ennek összege 646 egység [1000 x (155/240)]. A 646 egységet levonható adóként az értékesítésre vonatkozó teljesítési időpontot magában foglaló bevallási időszakra vonatkozó 1665. bevallás 75. A levonható adóhoz tartozó adóalapot a beszerzéshez kapcsolódó adóalapnak a levonható adónak megfelelő arányos összegében kell megállapítani. Az utólag levonható adót másként kell kiszámítani, ha a tárgyi eszköz beszerzését terhelő áfa levonására csak részben került sor, tekintettel arra, hogy azt az adózó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységéhez egyaránt használni kívánta. Ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy a beszerzéskor milyen mértékben került sor az áfa levonására.
Ez azt jelenti, hogy az értékesítés Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja a figyelési időszakon belüli. A figyelési időszakon túli értékesítés esetén az Áfa-tv. 136. §-a nem értelmezhető. Ennek következtében, ha a tárgyi eszköz adólevonásra nem jogosító értékesítésére a figyelési időszakon túl kerül sor, akkor az adólevonásra nem jogosító értékesítés nem eredményezi az eredetileg jogszerűen levont adó utólagos korrekciójának kötelezettségét. Az "értékesítés" fogalma alatt minden olyan ügylet értendő, amelyet az Áfa-tv. termékértékesítésnek, vagyoni értékű jog esetében szolgáltatásnyújtásnak minősít. Amennyiben a tárgyi eszköz ingyenes átadása termékértékesítésnek minősül, és az Áfa-tv. szerinti teljesítési időpont a figyelési időszakra esik, akkor is alkalmazni kell az Áfa-tv. § (1) bekezdését. Ingyenes ügyleteknél a fordított adózás nem alkalmazható, valamint adómentesség sem érvényesülhet (legalábbis az adóhatóság álláspontja szerint). A kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységhez használt tárgyi eszköz figyelési időszakon belüli adómentes – adólevonási joggal nem járó – értékesítésekor az Áfa-tv.
Az adóalanyoknak a vállalkozásukon belül használt tárgyi eszközhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adót a figyelési időszakon belül korrigálniuk kell, amennyiben ezen eszköz felhasználási aránya változik. Tekintettel arra, hogy nem csak a tárgyi eszközök, hanem a vagyoni értékű jogok is több éven keresztül szolgálhatják az adóalany gazdasági tevékenységét, a törvény előírja, hogy a vagyoni értékű jogokat is a tárgyi eszközökkel azonos módon kell kezelni. A törvény továbbá rendezi, hogyan kell alkalmazni a korrekciós szabályokat abban az esetben, ha a tárgyi eszköz apport vagy jogutódlás keretében egy másik adóalanyhoz kerül át. Adóalany a tárgyi eszközt vagy a vagyoni értékű jogot a meghatározott időtartamon belül értékesít Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt vagy a vagyoni értékű jogot a meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz vagy a vagyoni értékű jog értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná, b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz vagy a vagyoni értékű jog értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
A részben vagy egészben adólevonási jog fennállása mellett vásárolt tárgyi eszköznek a meghatározott időszakon belüli értékesítéséhez a törvény speciális adózási szabályokat társít. Ezek értelmében, ha a tárgyi eszköz említett feltételek szerinti értékesítése adólevonásra jogosít, akkor a beszerzéskor részben le nem vont input áfa időarányos része utólag levonhatóvá válik, amennyiben viszont adólevonásra nem jogosít, akkor a beszerzéskor részlegesen vagy egészben levont input áfa időarányos része utólag le nem vonhatóvá válik (és utóbbi esetben ennek megfelelően pótlólagos adófizetési kötelezettséget keletkeztet). Forrás: NAV Minden jog fenntartva – – Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
Alanyi mentes adózó tárgyi eszköz értékesítése áfaköteles, vagyis a megállapodás, szerződés szerinti vételárat 27% áfa terheli (főszabály szerint egyenes áfa, de kivétel a végelszámolási időszakban történő értékesítés). Azonban amennyiben az ingó tárgyi eszköz beszerzésekor a felszámított áfa (amennyiben volt) nem került levonásra, és az értékesítés 60 hónapon belül történik, az adózónak módjában áll a 60 hónapos időszakból hátralévő időszakra eső áfa tartalmat levonásba helyezni. Példa: 3 év és 7 hónapot követően (43 hónap) értékesítjük az áfa levonása nélkül beszerzett tárgyi eszközt, ekkor a 60 hónapos figyelési időszakból 17 hónap marad hátra, tehát a beszerzéskori (le nem vont) áfa 17/60 része levonható válik az értékesítés napját magában foglaló áfa bevallásban. Útmutató a hónapok kiszámításához: a 60 hónapból levonjuk a beszerzés hónapját, de nem vonjuk le az értékesítés hónapját. Példa: 2015. májusában beszerzett tárgyi eszközt 2018. februárjában értékesítünk. A hátralévő hónapok száma: 60-(8-12-12-1)=27 hónap.
Adólevonásra jogosító és nem jogosító tevékenységet végző adózót kötelező évenkénti korrekció Az alábbi korrekciós kötelezettség nem kizárólag tárgyi eszközre, hanem vagyoni értékű jogra, valamint speciális beszerzésekre, apportra, átruházott üzletágra is vonatkozik. Ingóságokra és az ehhez kapcsolódó vagyoni jogokra vonatkozóan a figyelési időszak 60 hónap, míg ingatlanokra és az ehhez kapcsolódó vagyoni jogokra vonatkozóan a figyelési időszak 240 hónap. Amennyiben a tárgyi eszköz aktiválásának időszakához képest a […] Tovább Áfakörös adózó státusza alanyi mentessé válik (áfa tv. 196. §) Amennyiben az áfakörbe bejelentkezett adózó alanyi mentessé válik, azon 60 hónapnál korábban beszerzett ingó tárgyi eszközeire vonatkozóan, amelyeknél a beszerzést terhelő áfa-t levonásba helyezte, a 60 hónapos figyelési időszakból hátralévő időszakra egyösszegű fizetendő adója keletkezik. Példa: 2014. májusi tárgyi eszköz beszerzéskor az 1. 000 eFt nettó értéket terhelő 27%-os áfa-t, vagyis 270 eFt-ot az adózó 100%-ban […] Alanyi mentes adózó által ingó tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog értékesítés Alanyi mentes adózó tárgyi eszköz értékesítése áfaköteles, vagyis a megállapodás, szerződés szerinti vételárat 27% áfa terheli (főszabály szerint egyenes áfa, de kivétel a végelszámolási időszakban történő értékesítés).