telefonszámla vagy magáncélra is használt bérelt cégautó esetén), és akkor is, ha a számlán szereplő egyes tételek áfáját teljes mértékben levonhatja, míg másokét egyáltalán nem. Ami a különböző áfa-kulcsú tételek et illeti, az Áfa tv. nem írja elő azok elkülönített szerepeltetését az adatszolgáltatásban, és a kitöltési útmutatóból, valamint a honlapján közzétett tájékoztatókból megállapíthatóan az adóhatóság sem vár el a törvényben előírthoz képest több adatot. Ha tehát kapunk egy számlát, amin van egy 27%-os adómérték alá eső, 100. 000 Ft nettó értékű tétel, valamint egy 5%-os áfa-kulcsú, 50. 000 Ft nettó értékű tétel, és a számla bármely tételéhez kapcsolódóan érvényesítünk levonási jogot, nem kell megbontani a számlát, hanem az M-02 lap "Adóalap" elnevezésű (c) oszlopába (100. 000+50. 000=) 150 ezer forintot (figyeljünk, hogy az adatokat ezer forintban kell feltüntetni! ), míg az "Adó" elnevezésű (d) oszlopba (27. 000+2. 500=29. 500, ezer forintra kerekítve:) 30 ezer forintot fogunk írni.
(Azoknak, akiknek már korábban is volt ilyen kötelezettségük, már ahhoz kapcsolódóan el kellett végezniük a regisztrációt. ) Mire ügyeljünk még az M-lapok kitöltése során? Az áfa-bevallások M-lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibákról a NAV 2020. 02. 28-án közzétett egy tájékoztatót a honlapján. Az ebben leírt problémák egy részét már érintettük, az alábbiakra azonban még fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet: Jellemzően előforduló hiba, hogy a teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés időpontja stb. ) tüntet fel. Úgyszintén gyakori probléma, hogy a számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon. Amennyiben jelenleg akár ilyen, akár a cikksorozatunkban korábbiakban említett hiba még előfordul, érdemes a moratórium idejét felhasználni annak kiküszöbölésére. Kapcsolódó cikkek 2020. július 29. Kibővült adatszolgáltatás: mire figyeljünk az M-lapok kitöltése során?
Számlakibocsátói oldalon megvolt a tűzkeresztség: a 2020. július 1-jén és azóta kibocsátott számlák jelentős köre bekerült a kibővült adatszolgáltatási kötelezettség alá. Befogadói oldalon ugyanakkor az új szabályok alkalmazása szempontjából nem a számla kibocsátásának időpontja mérvadó, hanem az, hogy mikor élünk a levonási jogunkkal, ezért itt leghamarabb az augusztusban beadandó bevallásban kell alkalmazni az új előírásokat.
Ugyanez a helyzet például a reprezentációs költség számlákkal vagy a taxi számlákkal vagy a benzin számlával, tehát ezek sem szerepelnek az M lapon. 3) A telefonszámla, személygépkocsi bérleti díj számla Ha az adóalany a telefonszámla áfa tartalmának csak a 70%-át szerepelteti az áfa bevallás érdemi részében, attól függetlenül a számlában szereplő teljes áthárított adót fel kell tüntetnie az adott áfa bevallás M lapján. Az Áfa törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a számlában szereplő teljes áthárított adó összeget és adóalapot szerepeltetni kell az M lapon. Ugyanez igaz arra az esetre is, ha például az adóalany személygépkocsit bérel és az 50%-os diktált levonási hányadot alkalmazza. Ilyenkor annak ellenére, hogy az áfa bevallás érdemi részében kizárólag az áthárított adó 50%-át szerepelteti, a teljes összeget fel kell tüntetni az M lapon. 4) Az arányosítással levont áfa szerepeltetése az M lapon Azokra az adóalanyokra is igaz, hogy a befogadott számla teljes adótartalmát és adóalapját szerepeltetniük kell a belföldi áfa összesítő jelentésben (M lap), akik az adóköteles tevékenységük mellett tárgyi mentes tevékenységet is végeznek, így az adott számla levonható áfa tartalmát az arányosítás szabályai szerint határozzák meg.
7) Az ad ómentes és a fordított adózású számlák minősítése a számlabefogadói adatszolgáltatás szempontjából Az Áfa tv. 2020. július 1-jétől hatályos rendelkezései a számlabefogadói adatszolgáltatást ahhoz a számlához kötik, amely számla alapján a számla befogadója – összegszerűségtől és aránytól függetlenül – adólevonási jogot gyakorol. Ennek megfelelően arról a számláról, amely alapján a számla befogadója 2020. július 1-jét magába foglaló vagy azt követő adómegállapítási időszakban adólevonási jogot gyakorol, értékhatártól függetlenül, a számlán szereplő teljes adóalapról és adóról köteles adatot szolgáltatni a belföldi összesítő jelentésben (benyújtott bevallásának '65M lapján). Arról a számláról, melyen áthárított áfa nem szerepel (így arra adólevonási jog értelemszerűen nem alapítható), a bevallás M lapján nem kell adatot szolgáltatni. Számlabefogadói oldalon tehát nem kell adatot szolgáltatni például kizárólag adómentes ügyletet bizonylatoló számláról. Arra tekintettel, hogy belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén a termék beszerzője/szolgáltatás igénybevevője az adólevonási jogát nem feltétlenül a részére kiállított számlára alapítja, a kizárólag belföldi fordított adózás alá eső ügyletet kísérő számláról sem kell adatot szolgáltatni a '65M lapon.
Sorozatunk záró részében a kerekítés szabályairól lesz szó, elmondjuk, mi a teendő, ha különböző áfa-besorolású tételek szerepelnek egy számlán, illetve azt is, mire ügyeljünk különösen az M-lapok kitöltése során. Kerekítés Az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső számlák áfa-tartalmára vonatkozóan megszűnt ugyan az értékhatár, de az M-lapokon továbbra is ezer forintra kerekítve kell megadni az adatokat. Felmerül a kérdés, hogy kisebb értékű beszerzésről szóló bizonylat esetén kerülhet-e akár 0 forint is az adóalap illetve az adó összegének feltüntetésére szolgáló rovatokba. A válasz az, hogy igen. Az áfa-bevallás kitöltési útmutatójának 87. oldala egyértelműen tájékoztat arról, hogy az összesítő jelentésben az adatokat továbbra is ezer forintra kerekítve kell bejegyezni a kerekítés általános szabályainak (499 forintig lefelé, 500 forinttól felfelé) alkalmazásával. Ha az adott számlához tartozó adóalap vagy adó összege a kerekítést követően nem éri el az 1 ezer forintot, akkor a beírandó összeg 0.
A kereséshez adjon meg szavakat, egyszerre többet is megadhat, vesszővel elválasztva pl. "Áfa, visszatérítés". Több szó esetén a szavak között "ÉS" kapcsolat áll fenn. Melyik rovatban: Keresés a szövegtörzsben: Keresés a kulcsszavakban: szja áfa visszaigénylés tao munkáltató fordított adózás ingatlan különadó áfa visszaigénylés áfa fizetési kötelezettség
A szankciómentesség nemcsak a számlakibocsátókra, hanem azon adózókra is érvényes, akik a 100 ezer forint áthárított adót el nem érő bejövő számlákra vonatkozóan nem teljesítik maradéktalanul az adatszolgáltatási kötelezettségüket. Az M-lapok helyes kitöltésére való felkészüléshez és az esetleges automatizálásához is biztosít tehát egy kis pótlólagos felkészülési időt ez a moratórium. Két dologra azonban oda kell figyelni. Az egyik, hogy csak az újonnan kötelezetti körbe került (100 ezer forint áthárított adót el nem érő) számlákra terjed ki a könnyítés, a július 1. előtt is jelentendő számlákra vonatkozóan tehát a moratórium időszakában is az előírásoknak megfelelően teljesíteni kell az adatszolgáltatást. A másik pedig az, hogy a számlakibocsátó adóalanyok közül azok, akiknek eddig nem keletkezett online számlaadat-szolgáltatási kötelezettsége, kizárólag akkor mentesülnek a szankció alól, ha legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett első számla, számlával egy tekintet alá eső okirat (módosító, érvénytelenítő számla) kiállításának napjáig regisztrálnak a NAV Online Számla rendszerében.
Ha tehát kapunk egy számlát, amelyen van egy 27%-os adómérték alá eső, 100. 000 Ft nettó értékű tétel, valamint egy adómentes, 50. 000 Ft nettó értékű tétel, és a számla alapján érvényesítünk levonási jogot, akkor az M-02 lap "Adóalap" elnevezésű (c) oszlopába (100. 000=) 150 ezer forintot, míg az "Adó" elnevezésű (d) oszlopba 27 ezer forintot fogunk írni. Szeptember végéig még lehet hibázni Az új koronavírus-járvány miatt bevezetett veszélyhelyzet idején elrendelt korlátozások az adóalanyok mindennapi működését is megnehezítették, értelemszerűen akadályozták hát a számlaadat-szolgáltatás kiterjesztésére való felkészülést is. Erre a Pénzügyminisztérium és a NAV is tekintettel van. Az adóhatóság ezért 2020. 06. 17-én közzétett a honlapján egy tájékoztatót, miszerint meghatározott feltételek fennállásakor nem szab ki mulasztási bírságot, ha az adóalany a 2020. július 1. és 2020. szeptember 30. közötti időszakban a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét nem, vagy nem megfelelően teljesíti.
6) Melyik bevallásban kell adatot szolgáltatni a számlával egy tekintet alá eső okiratról? A számlával egy tekintet alá eső okiratról változatlanul azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján kell adatot szolgáltatni, amelyik bevallásban az adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi. (Az eredeti számlán alapuló adólevonást követően az Áfa tv. 153/C. §-a alapján meghatározott adóelszámolási időszakban. ) Ha az adóalany az eredeti számla alapján nem gyakorol levonási jogot, mert a bevallás benyújtásáig már a rendelkezésére áll az eredeti számlát érvénytelenítő számla is, akkor az M lapon nem kell adatot szolgáltatnia se az eredeti, se az érvénytelenítő számláról. Ha az adóalany az adólevonás alapjául szolgáló számlát és annak módosítását ugyanazon adómegállapítási időszak áfabevallásában veszi figyelembe, akkor annak M lapján az eredeti számláról és a módosító számláról is adatot kell szolgáltatnia. Pénzforgalmi elszámolás (Áfa tv. XIII/A. fejezete szerinti különös adózási mód) alá eső ügyletről kibocsátott számlát módosító, érvénytelenítő számlával egy tekintet alá eső okiratról továbbra is csak egyszer kell adatot szolgáltatni, még pedig azon adómegállapítási időszakra vonatkozó áfabevallás M lapján, amelyik bevallásban a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany a módosítás, érvénytelenítés hatását először veszi figyelembe.