1985-ben Ajka város és a Magyar Írószövetség adta ki a Fekete István irodalmi plakettet. Kitüntetettek: Csorba Piroska, Ihász-Kovács Éva, Heitler László és Konkoly Thege Aladár. 1987-ben Gáspár János szervezésében megalakult a Fekete István Irodalmi Társaság, melynek 2007 májusában már 887 tagja volt. Ugyanebben az évben átadták a szülőházában berendezett emlékszobát. 1995-ben nyílt meg a magántulajdonban lévő Fekete István Múzeum a Tolna megyei Dombóváron, mely akkoriban a város első múzeuma volt. 2013-ban Balatonfenyves Majorka nevű településrészén felavatták emléktábláját. Forrás: (%C3%ADr%C3%B3, _1900%E2%80%931970) (KIEMELT KÉP: Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja)
1935-ben bemutatta a kezdő írót a már befutott, népszerű Csathó Kálmánnak, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy legyen aki a szépirodalmi pályáját egyengetni tudja. A találkozásból életre szóló barátság lett. Csathó valóban mindent megtett, amit egy mentor tehet: tanácsokkal látta el Feketét, bátorító kritikákat írt róla, és még műveivel is kilincselt különböző kiadóknál. A feltörekvő író több- később az életét meghatározónak bizonyuló- irodalmi pályázaton is sikerrel indult. Így születtek jelentős korai regényei, a Koppányi aga Testamentuma és a Zsellérek. 1936-ban megírta az Országos Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság történelmi regénypályázatára a Koppányi Aga Testamentumát, amellyel első lett. 1939-ben a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda magyar nemzeti szellemiségű regény pályázatán, melyre összesen 193 író küldte be pályaművét, a Zsellérek című regénye kapta a 3000 pengős első díjat. 1936-tól 1945-ig főképp a Herczeg Ferenc szerkesztette Új Idők c. folyóiratban jelentek meg írásai. Erre nagyon büszke volt, hisz így olyan szerkesztőségbe kerülhetett, melynek tagja volt Gárdonyi, Tömörkény és Krúdy.
Ajánlja ismerőseinek is! Illusztrátorok: Győry Miklós Kiadó: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Kiadása Kiadás éve: 1942 Kiadás helye: Budapest Kiadás: Második kiadás Nyomda: Pesti Lloyd-Nyomda Kötés típusa: félvászon Terjedelem: 253 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 15. 50cm, Magasság: 23. 00cm Kategória: Fekete István - Csi - Történetek állatokról és emberekről Csi Hu Kele Vuk Június Lelkiismeret t. )-év este Karácsonyesl Búcsúzás Fekete István Az Ön ajánlója Vélemények a könyvről 2020. 08. 26. 15:28 Az író állatokról szóló regényei olvasmányos, érdekes történetek. Hitelesek, mert Fekete István vidéken, a természet közelében nőtt fel, és egész életében vonzódott ehhez a csodás világhoz, azután is, hogy városi ember lett belőle. "Állatos" műveiben az állatok mellett mindig felbukkannak érdekes emberek is, olykor szoros kapcsolatban a főszereplővel, Csível, Kelével, Bogánccsal, vagy Húval. Ez az egyiptomi helyszínű regény, vagy inkább kisregény is hasonló. Ebből a könyvből megtanulhatjuk, hogy ami az embereknél a szeretet, erkölcs, hűség, az egészen másmilyen az állatoknál, mivel azok a természet törtvényeinek engedelmeskednek.
1940-ben beválasztották a Kisfaludy Társaságba, melybe a kor jelentősebb és legnagyobbnak tartott írói, költői, irodalomtörténészei, esztétái, kritikusai és műfordítói tartoztak, és csak szigorú és objektív szakmai értékmérés és elbírálás alapján lehetett tag valaki. A taglétszám maximált volt, 50 rendes és 20 levelező tagra. Új tag csak akkor kerülhetett a Társaságba, ha haláleset következtében üresedés történt. Fekete István Harsányi Zsolt helyére került. 1946 tavaszán tiltó listára került a proletárdiktatúráról és a bolsevizmusról írott művei miatt. 1955-ben a Halászat című könyvét tankönyvként adták ki. Ezután számos kiváló ifjúsági regényt írt, melyekben az ember és a természet igazi viszonyát hűen ábrázolta. 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki a Tüskevár című regényéért. Több regényéből készült sikeres film, így a Bogáncs, a Tüskevár és rajzfilmen a Vuk. Hetvenedik születésnapjának méltó megünnepléseként megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Halála 1968-ban szívinfarktust kapott, amiből felgyógyult.
1970-ben újabb infarktus következtében halt meg Budapesten. A Farkasréti temetőben temették el, de gyerekei kezdeményezésére hamvait 2004. augusztus 14-én újratemették a Somogy megyei Göllén. Emlékezete: Napjainkig több mint harminc oktatási és egyéb intézmény vette fel az író nevét, többek között Ajkán, Mosonmagyaróváron és Zichyújfaluban. Gáspár János kezdeményezésére az ajkai Fekete István Általános Iskola elindította a Kele Napja országos rendezvénysorozatot. Azoknak az oktatási intézményeknek a növendékei, amelyek Fekete István nevét viselik, képzőművészet, vers- és prózamondás, tanulmányok, Fekete irodalmi műveinek ismerete tárgykörökből versenyezhetnek. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található a Fekete István Emlékhely, mely minden évben május és október között várja a látogatókat. 1975-ben a Fővárosi Tanács emléktáblát helyezett el az író lakóházán Budapest II. kerületében. 1984-ben annak a háznak a falán, melyben Kaposváron 1910 és 1918 között élt (a mai Gróf Apponyi Albert utcában) emléktáblát helyeztek el.
Ezután alkalmi munkákból kellett eltartania a családját, hiszen műveit nem adták ki. Sőt, egy napon elhurcolták az ávósok, kiverték a fél szemét, szétverték a veséjét, majd hajnalban kidobták a kocsiból a János Kórház mellett. Majd megkeresték a feleségét és megfenyegették: mondja azt, hogy a férje utcai rablás áldozata lett. A történtek persze tovább rontották az egyébként is labilis és szorongó nő lelkiállapotát. Később legalább a művek kiadását illetően javult a helyzet. Mivel az író istenhívő ember volt, két egyházi folyóirat is szívesen fogadta a morális dilemmákkal foglalkozó írásait. Szerencsére sokunk kedvencei, a Tüskevár és a Téli Berek sem estek áldozatául a rendszernek, és meg is filmesítették őket. Örökké együtt! Mi okozhatta a szívinfarktusát? Talán a felesége betegségével járó stressz, az akkori rendszer nyomása, vagy egyszerűen csak az, hogy erős dohányos volt. Végül a második szívroham vitte el. Végakaratában úgy rendelkezett, hogy Göllén temessék el, felesége azonban a Farkasréti temetőben helyeztette örök nyugalomra, hogy látogatni tudja a sírját.
Fekete István: Magasles (Új Ember Kiadó, 2002) - Grafikus Lektor Kiadó: Új Ember Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2002 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 302 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 963-7688-80-3 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg 1937 óta, mikor első nagyobb műve, A koppányi aga testamentuma megjelent, Fekete István az ifjúság legnépszerűbb írói közé tartozott mindig. Állatokról szóló történetei, a Csí, a Kele, a Lutra, a Bogáncs és a többiek szinte minden magyar korosztály számára ismertté tették nevét, még azokban az 50-es években is, amikor háttérbe szorították. Magasles című könyvét azonban senki sem olvashatta. Ez ugyanis befejezetlen maradt. A kéziratot az íróhoz igen közel álló író-tudós-tanár, Nagy Domokos Imre folytatta és fejezte be, úgy beleélve magát bérmaapja stílusába, hogy az olvasó észre sem veszi a "váltást".
Állatregények A Hú, a bagoly, a Kele, ( 15b kép)a gólya, Csi, a fecske, a Lutra, a vidra közelebb hozza a természetet, megismerteti az ifjú olvasókkal az állatok életét. Közismert, hogy a fiatalok és a gyermekek különösen kötődnek az állatokhoz. Ezt bizonyítja az állatokról szóló számtalanul sok gyermekmese. Fekete állatkönyveiben általában kerüli a szimbólumokat. Kivételt képez a Hú és a Vuk. Vuk leleményes, ravasz, de nem önzően, hanem "családjáért", "barátaiért". Előző fejezet: Fekete István Következő fejezet: Kele Vissza a tartalomjegyzékhez