Úgy fogalmaznak, a valóban irreális mértékben magas 2022. évi deficitet a választások után feltehetőleg haszontalan beruházások visszafogásával kell majd kezelnie az akkori kormánynak. A beruházási aktivitás idén eddig csak a költségvetési és a háztartási szektorban erősödött, a vállalkozói szférában még nem. Idén a reálkereset és a reálnyugdíj 4 százalék körüli mértékben emelkedhet (utóbbi a 13. havi nyugdíj első hetének és a nyugdíjprémiumnak köszönhetően). A fogyasztás növekedése a jövedelmek differenciálódása miatt 3, 5 százalék körüli lehet. A GDP várhatóan már idén meghaladja a 2019. évi szintet, az ingatlanszektor kivételével minden ágazatban növekedés várható: az iparban a bruttó termelés kissé 10 százalék fölött, az építőiparban 8-9 százalékkal bővülhet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése 5 százalék fölött lehet. Az áru- és szolgáltatásexport várhatóan mintegy 1, 5 százalékponttal bővül gyorsabban az importnál, a cserearányok, főleg az olaj árának emelkedés miatt mintegy 1 százalékkal romlanak.
A globális gazdaság és az egyes országok gazdasági növekedésének fő kockázata az oltási programok hatékonysága, a járvány újabb hullámának kialakulása, illetve e folyamat most gondoltnál gyorsabb lecsengése. Kérdéses a háztartások fogyasztási és megtakarítási hajlandóságának alakulása. Az EU konjunktúraindexe már tavasszal elérte a járvány okozta válság előtti szintjét, majd májusban hároméves csúcsára került. A GKI konjunktúraindexe májusban és júniusban ugyancsak elérte tavaly év eleji, vagyis a járvány előtti szintjét. A GKI emlékeztet, miközben a gazdaságpolitikában folytatódik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, éles vita alakult ki a Pénzügyminisztérium és az MNB között a magas államháztartási hiány inflációs hatásáról. Az elemzők szerint a választások előtt a kormánynak egyaránt politikai érdeke a gyors növekedés és a minél kevésbé magas infláció. Feltehetőleg ezzel magyarázható a kormányzat gazdasági "kétfejűsége".
Ha viszont ezt megelőzve, nyáron belekezdünk a projektbe, akkor nagy valószínűséggel ősszel már termelhet a pénztárca- és környezetbarát napelemes rendszerünk. 3/3 Az Optimum Solar Home System Kft. ügyvezető igazgatója, Székely András fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a tévhitekkel ellentétben a szolárpanelek nem a nyári kánikulában, hanem inkább a napsütéses tavaszi és őszi napokon érik el vagy közelítik meg névleges csúcsteljesítményüket. Az elmúlt évek tapasztalata alapján, az egyre inkább elhúzódó jó idő miatt pedig szeptembertől novemberig nem kevés kilowattot továbbíthat a napelemes rendszer a háztartásunkba, ezzel már idén is jelentősen csökkentve, szinte lenullázva villanyszámlánkat.
1/3 Forrás: Optimum Solar Szakértők szerint éppen ezért azoknak sem érdemes halogatniuk, akik önerőből finanszíroznák napelemes rendszerüket, gondolván, hogy ők ráérnek, hiszen 2023. végéig úgyis választhatják a szaldós elszámolást. A nyár tökéletes alkalmat kínál arra, hogy könnyedén és gyorsabban bekerüljenek a napelemesek táborába. Az otthonfelújítási támogatás szaldós határideje miatt júliustól némi visszaesés várható az érdeklődők számában, ha azonban ősszel felpörögnek az újonnan meghirdetett támogatási pályázatok, ismét lassul az ügyintézés, szerelés folyamata. Ráadásul a globális alapanyaghiány ennek az üzletágnak sem kedvez. A napelem panelek, a rögzítések és az egyéb villamos anyagok is drasztikusan, akár 20% körüli drágulásával kell számolni a jövőben. Az egyre emelkedő munkadíjak, valamint a forint-euró árfolyam kedvezőtlen alakulása szintén negatívan befolyásoló hatással bír. Éppen ezért a kivárás könnyen balul sülhet el, hiszen nagy mértékben megugorhat a beruházás összköltsége.
A teljes külkereskedelmi aktívum 10 milliárd euró körüli lehet. A foglalkoztatásban a tavalyi jelentős, ám a GDP-visszaesés mértékétől elmaradó létszámcsökkenést és a munkanélküliség emelkedését idén stagnálás, az év eleji hullámzást a tavasz végétől várhatóan javulás követi. Ha nem robban be újabb járvány, éves átlagban a tavalyihoz hasonló, annál kissé magasabb, valamivel 62 százalék feletti foglalkoztatási ráta, és a tavalyihoz közel álló, 4, 1 százalékos munkanélküliség várható. Infláció, alapkamat, árfolyam – mire számíthatunk? A még tavaly kora nyáron elfogadott 2021. évi költségvetés idén tavaszi módosítása a korábban a GDP 2, 9 százalékára tervezett deficitet jóval e fölé, 7, 5 százalékra emelte. (Ez alig kisebb a 2020. évi 8, 1 százalékos deficitnél. ) Ez megegyezne az EU átlagával, de a régióban a harmadik legmagasabb lenne. A pénzforgalmi hiány a korábbi 1491 milliárd forintról 3990 milliárd forintra emelkedett. A GKI 7, 5 százalék körüli GDP-arányos hiányra és 80 százalék alá kerülő államadósságra számít.