A kalózok a holdvilágnál átmennek csontvázakba, ami a gyerek nézőknek meglehetősen félelmetes élmény lehet. Egyébként a gyártás másik oldalát a Jerry Bruckheimer Films adta, amihez olyan filmek kötődnek többek között, mint az Armageddon, a Con Air, a Közellenség, vagy éppenséggel a Pearl Harbor. A Bruckheimer által producelt filmekre alapjáraton jellemzőek a látványos képek és hatásos effektek, aminek a legjobb formáját a Bad Boys-ban láthattuk, míg ugyanennek a paródia-verzióját a Pearl Harborban. A Karib-tengerben ez a fajta alulról való fényképezés, lassított szép képek és rengeteg akció által behatárolható stílus visszafogottan jelent meg, és a hangsúly inkább a korabeli hangulat hű érzékeltetésén, mintsem a monumentális akciókon volt. Tulajdonképpen minden egy egészséges egyensúlyban működik a filmben, és talán ezért is van az az érzése a nézőnek, hogy éppen egy igényes filmet lát. Az nem is kérdés, hogy szinte végig van izgulnivalónk, de az már furcsább, hogy majdnem mindig akad valami meglepetés is számunkra, egy-egy történeti csavar, egy-egy látványos kalózcsata, vagy egy kicsi szerelmi románc.
Tartalom: A tenger csupán játszótér a kalózok számára. Köztük a legkiválóbb, Jack Sparrow kapitány, akinek csupán egy játék a veszélyes és fordulatos élet, valamint halál. Ám még a végtelen nyugalmú Sparrow is kijön a béketűrésből, amikor örök ellensége, Barbossa kapitány elrabolja hajóját, a Fekete gyöngyöt, felégeti Port Royal kikötőjét, és elrabolja a kormányzó gyönyörű lányát, Elizabeth-et. Elizabeth gyerekkori barátja - Will - a gonosz kalóz nyomába ered, de esélyei kilátástalanok. Sparrow segítségével azonban talán utolérheti a gonosztevőt, és megmentheti a lányt. Csakhogy a heves ám jószándékú Will nem is sejti, milyen kalandba keveredett. Szövetségese - Jack Sparrow - hét tenger egyik legrettegettebb kalóza, akit őfelsége hadihajói üldöznek. Azt sem sejti, hogy Barbarossa és legénysége sem közönséges vízi haramia: kísértetek, akiket egy ősi átok minden holdtöltekor csontvázhadsereggé változtat. Az átok megtöréséhez van szükségük Elizabethre… A fekete gyöngy átka mind az amerikai, mind pedig a nemzetközi moziforgalmazásban minden idők 16. legmagasabb jegybevételével dicsekedhet!
Nem tudjuk, ez mennyire köszönhető Gore Verbinski rendezőnek (ahogy A Mexikói c. filmjét elnéztük, kevéssé, A Kör alapján másképp vannak kétségeink efelől), mindenesetre a forgatókönyvírók fele már maga mögött tudhatja a Shrek-et, illetve a remek Zorro Álarcát is, úgyhogy hajlunk rá, hogy őket dicsérjük a folyamatos nézői kalandjainkért. Egy ilyen hosszú címmel csak egy valóban szórakoztató film futhat be olyan sikerpályát, mint amilyet a Karib-Tenger Kalózainak sikerült, ami kitartóan előkelő helyet foglal el az amerikai jegyeladási listákon, sőt, már nálunk is az első helyen végzett. Az emberek imádják, a családok teljes létszámban váltanak rá jegyet, és végül senki sem csalódik, sőt, mindenki kicsit kalózként hagyja el a végén a mozitermet. -lee tábornok- 2003-09-23
Nem sokkal később pedig feltűnt a hírhedt Fekete Gyöngy a városka öblében. Majd elszabadult a pokol. A csatározások végére a kalózok elrabolták Elizabeth-et, leütötték Will-t a kovácsinast és a fél várost rommá lőtték. Indul a hajsza. Will meggyőzi Jack-et, hogy kiszabadítja, ha segít megkeresni Elizabeth-et. Jack természetesen kalózként viselkedve hasznot szimatol, így belemegy az üzletbe. Egy ügyes fortéllyal megszerzik Port Royal leggyorsabb hajóját és a Fekete Gyöngy nyomába erednek. Elizabeth eközben a kalózhajó olyan nem igen pozitív élményeket él át mely maradandó nyomot hagynak benne. Kiderül, hogy a kalózok egyben élőhalottak és ez akkor lesz az emberi szem számára is látható, ha rajuk süt a hold fénye. A Fekete Gyöngyöt és legénységet egy súlyos átok sújtja. Anno Kortez egy láda aranyérmét vette el az Aztékoktól. Erre ők megátkozták a ládát és tartalmát. Aki kivesz, akár egy darabot is, az élőhalottá változik. Vagyis sem él sem halott, nem érez semmi mint egy ember és nem is tud meghalni.